A hosszú távú előrejelzések szerint a szélsőséges időjárási események felszaporodása várható, így a fagyok elleni védekezés kérdése gyümölcsös és szőlős területeinken a jövőben erősen felértékelődik. A fagykárral a legnagyobb probléma az, hogy nemcsak az aktuális évi terméstől és bevételtől esik el a gazdálkodó, hanem sok esetben a nehezen felépített piacaitól is. Az alábbiakban összefoglaljuk a fagyvédelem legfontosabb módszereit.
Hogyan óvjuk növényeinket? Nagyon fontos a tavaszi fagyvédelem
Az ország különböző részein eltérő mértékben károsíthat a tavaszi fagy, az általa okozott kár mértékét befolyásolja a minimum hőmérséklet, a fagy időtartama, valamint a fajta, az alany, az akklimatizáció, a fenológiai állapot, a kondíció és a tápanyag-gazdálkodás.
A fagy növényélettani szempontból
Az áttelelő szervek közül legérzékenyebbek a virágrügyek, és egyben ez a legkritikusabb időszak a gyümölcsfajok és a gyümölcsösgazdák számára. Ilyenkor dől el, hogy milyen terméssel kalkulálhatunk, ami természetesen az egész gazdálkodási folyamatot befolyásolja. Az egyik legfontosabb tényező, hogy a virágrügyek fagyállóságának kialakulása már az őszi lombhullás előtt megkezdődik. Mesterséges fagyasztási kísérletek azt mutatják, hogy a virágrügyek a mélynyugalmi időszak végén bírják leginkább a fagypont alatti hőmérsékleteket, majd a fenológiai stádium előrehaladásával fokozatosan csökken a hidegtűrésük.
A tényleges fagykárosodás mértékét és a fagyállóság kialakulását a növény genetikailag meghatározott fagytűrésén kívül a környezeti tényezők, elsősorban a hőmérséklet határozza meg. Befolyásolja a lehűlés, a legalacsonyabb hőmérséklet időtartama, a felmelegedés sebessége, a fa kora, egészségi állapota, kondíciója és az, hogyan készültek fel a télre a termésrügyek.
Ezekben az embrionális hajtásokban a tél folyamán már az összes virágszervkezdemény megvan. A termő a legérzékenyebb rész, többnyire csak ez fagy el, azonban ez elegendő ahhoz, hogy a virágrügy elveszítse funkcióképességét. Amennyiben tovább csökken a hőmérséklet, úgy a porzók, a sziromlevelek, majd az egész virág megbarnul, elpusztul. A virágzási idő döntően befolyásolja a fagykárok kockázatát, azonban hazánk rendkívül változékony éghajlata miatt az évjáratok között nagyobbak a különbségek a virágzási időben, mint a termőhelyek és a fajták között.
A tavaszi fagyok típusai
A tavaszi fagyoknak – a keletkezés jellege szerint – alapvetően két fő típusát különböztetjük meg:
- A szállított fagy (áramlási fagy, advektív fagy) jellemzője, hogy az adott területre vagy tájegységre hideg légtömeg áramlik be, és kiszorítja az ott található melegebb levegőt. Amennyiben jelentősebb légmozgás kíséri, a hőtermelésre vagy a hőkisugárzás mérséklésére alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok, ha pedig hiányzik a terület fölött a melegebb légréteg, a légkeveréses módszerek mondanak csődöt.
- A kisugárzási fagy (radiációs fagy) kialakulásának oka, hogy – elsősorban felhőtlen égbolt és alacsony páratartalom esetén – a földfelszín sokkal több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a sugárzó nap átadott, így az alsó légrétegek kisebb-nagyobb mértékben 0 °C alá hűlnek. Az ültetvény felett azonban jóval magasabb hőmérsékletű légréteg található. Ennélfogva a kisugárzási fagyok ellen mind a hőtermelésre vagy a kisugárzás mérséklésére, mind a légkeverésre alapozó módszerek felvehetik a versenyt.
A fagyvédelmi lehetőségek tágabb áttekintése
A tavaszi fagyok elleni védekezésre ma már jó néhány megoldás rendelkezésre áll, de tökéletes módszer nincs. Mindegyiknek van valamilyen hátránya, ami az alkalmazhatóságukat komolyan befolyásolja.
A fagyvédelmi módszereket passzív és aktív módszerekre különíthetjük el.
A fagyvédelem passzív módszereinek ismérve, hogy már jóval a fagy keletkezése előtt alkalmazzuk, illetve a hőmérséklet alakulásába a fagyos éjszakán közvetlenül nem avatkozunk be. Fő célja a fagy jövőbeni elkerülése vagy gyakoriságának csökkentése, illetve hatásának mérséklése (pl. termőhelyválasztás, nagyobb koronamagasság, metszés, öntözés, talajtakaró növények karbantartása, talaj- és növénytakarók alkalmazása), továbbá a növények stressztűrésének vagy fagy utáni regenerációs képességének fokozása (fagytűrőbb alanyok, fajok, fajták választása, a törzs festése, szigetelése, kémiai védekezés, tápanyag-gazdálkodás, növénykondicionálás). Segíthetnek a fagy elleni védekezésben, de egyedüli megoldást nem jelentenek.
A már kialakult fagy ellen érdemben csak az aktív módszerekkel vehetjük fel a harcot!
Az aktív módszerek alkalmazása csak közvetlenül a fagy beállta előtt vagy közvetlenül a fagy beállta után, a kritikus hőmérséklet elérésekor kezdődik, és a hőmérséklet alakulásába közvetlenül beavatkozunk. E módszerek különböző fizikai mechanizmusok révén próbálják a fagy kialakulását gátolni vagy mérsékelni, azaz az ültetvény hőmérsékletét emelni.
A megfelelő választáshoz az ültetvény klimatikus és geográfiai adottságait, a méretét és alakját, illetve a pénzügyi lehetőségeket kell figyelembe venni. Ilyen lehetőségek a füstölés, a paraffingyertyás ültetvényfűtés, fagyvédelmi telepített vagy vontatott gép, légkeveréses módszerek (pl. fix vagy mobil szélgép), fagyvédelmi felső öntözés.
A tápanyag-utánpótlás és a fagykár mérséklésének összefüggései
A megfelelő műtrágyázás javítja az ültetvények általános egészségi állapotát és a kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal szembeni ellenálló képességét. Ezért az optimális tápanyag-utánpótlással rendelkező gyümölcs- és szőlőültetvények jobban ellenállnak a fagynak és az alacsony hőmérsékletnek, fontos tehát a növény előző szezonbeli tápelemfeltöltése.
A fagypont alatti hőmérséklet jégkristályok képződését eredményezi a növényekben, amelyek úgy védekeznek e folyamat ellen, hogy szénhidrátot és káliumot pumpálnak sejtjeikbe. A magasabb koncentrációjú szénhidrát- és káliumtartalom is csökkenti a sejtek fagyáspontját, fenntartja a sejtek optimális működését.
A kálium (K) különösen kedvező hatással bír, mivel a növény sókoncentrációja mellett szabályozza a sejtmembrán áteresztőképességét, vagyis csökkenti a fagyos növényi szövetek sejtkiszáradása miatti károsodást.
A megfelelő mennyiségű kálium kijuttatása fontos a stressz hatásának csökkentése érdekében. Ha a növényekben káliumhiány van, a sztóma aktivitása gátolt, ami a gázcsere rossz szabályozását eredményezi, rontja a fotoszintézist és a vízszabályozást, az ozmotikus nyomást. A kálium emellett az asszimiláták (szénhidrátok) szállításában is segítséget nyújt, ami hozzájárul a növényi nedvekben lévő cukortartalom megnövekedéséhez.
A Green Has Group ez irányú fejlesztése egy káliumtartalmú lombtrágya, amely szélsőséges körülmények között is könnyen felvehető, és javítja a növények hidegtűrését. A HASCON M10 AD 20% káliumtartalom mellett 15% foszfort, valamint bórt, mangánt és molibdént tartalmaz. A termékkel már a színeződés, termésérés időszakában ajánlunk permetezni, a minőség javítása érdekében. Ha a téli, kora tavaszi fagyokra akarjuk előkészíteni a növényünket, akkor post-harvest megoldásként októberi, novemberi (fajtól és fajtától függő) kijuttatása javasolt, hogy ténylegesen a raktározó szervekbe jusson. Őszi kijuttatás esetén 2-3 liter/ha dózissal permetezzük a növényekre.
A CALFOMYTH 23% foszfor-, 5% kalcium-, valamint bór- és molibdéntartalmának köszönhetően szintén jól használható kora tavaszi fagyok idején a sejten belüli térben található víz sókoncentrációjának növelésére. Használata támogatja az ATP-szintézist, így hatékonyabbá teszi az energiaszállítást. Technológiai ajánlásaink szerint a CALFOMYTH permetezése a virágzás előtt, majd teljes virágzásban javasolt, a magasabb pollenszintézis eléréséhez. Kedvező hatása van a terméskötődésre is, valamint csökkenti a káros terméshullást.
A mikroelemeknek is fontos, alapvető szerepük van a fagytűrés növelésében, mivel megnövelik a sejten belüli térben található víz sókoncentrációját. A bór, a réz, a cink, a mangán és a molibdén javíthatják a növény fagytűrő képességét azáltal, hogy elősegítik a szénhidrátok szállítását, a fotoszintézist, az antioxidáns enzimaktivitást, a membránstabilitást, a sejthidratációt és a pollen fejlődését.
Mikroelem-utánpótlásra az OLIGOGREEN termékünket ajánljuk a portfóliónkból. Az OLIGOGREEN nagy tisztaságú, magas kelatizált mikroelem-tartalmú lombtrágya, összetételének köszönhetően ideális választás lombtrágyázáshoz, őszi feltöltéssel és a fagyhatás előtti kezeléssel jelentős mértékben hozzájárulhat a fagykárok mérsékléséhez. Ősszel 1-2 kg/ha dózissal juttassuk ki, még lombhullás előtt.
A fagyott szövetek regenerálása
A fagykárok mérséklésének következő, nagyon fontos mozzanata a fagyhatást követő regeneráció. Ebben az esetben különösen fontos a nagyon gyors reagálás. A bekövetkezett fagyhatást követően a lehető leggyorsabban (max. 12-24 órán belül) meg kell kezdenünk a védekezést. A tavaszi fagyok a virágzás, terméskötődés időszakában is előfordulnak.
Az auxin hormon szabályozza a virágrügy fejlődését, serkenti a termésképződést, illetve a termés növekedését. Az Ecklonia maxima algakivonat nagyon gazdag természetes auxinokban, amelyek az intenzív virágzás és a terméskötődés támogatása mellett segítik a növényi életfolyamatokat abiotikus stresszhelyzetek alatt is. Speciális szerves stimulánsokat tartalmaznak, mint például a poliamin, mely segíti a virágrügyek differenciálódását és a magvak képződését, a brassinolid, egy növényi szteroid, amely hatékonyan segíti a növényt stresszhelyzetek esetén, a fluorotanninok pedig erős reakciót mutatnak az oxidatív stresszekre, míg a szabad aminosavak gyors választ generálnak a stresszfaktorok, pl. a fagyhatás ellen.
Az ALGAREN TWIN egy Ecklonia maximából készült termék, amely magas auxinaránnyal rendelkezik, emiatt felhasználását virágzás idején javasoljuk, különösen fagyhatás esetén. Fagykár esetén fel kell mérnünk a károkat, és ha a termésben van még potenciál, akkor módosíthatjuk a növény tápanyag-utánpótlási technológiáját annak érdekében, hogy serkentsük az újranövekedést és megmentsük a még megmaradt hajtásokat, virágokat vagy gyümölcskezdeményeket. Kezdetben újra kell aktiválnunk néhány alvó rügyet vagy merisztémát, és serkentenünk kell az anyagcsere-aktivitást és a növekedést. El kell indítanunk a sejtosztódást és a friss hajtások kialakulását. A nedvkeringés megindulásakor a károsodott szállító edénynyalábok nem tudnak a fejlődéshez szükséges mennyiségű vizet és tápanyagot szállítani a hozzájuk tartozó rügyek, hajtások, virágok, gyümölcskezdemények számára, ezért szükséges lehet lombtrágyákat és speciális hatású stimulátorokat alkalmazni.
A tápanyagtranszport helyreállítására aminosav bázisú termékeinket, a GREIT VG-t vagy a NUTRIGREEN AD-t ajánljuk, amelyek egyéb stresszhelyzetek kezelésére is megoldást jelentenek. Ezek a termékek természetes aktivátorok, amelyek fokozzák a növények különböző biológiai és anyagcsere-folyamatait. Speciális formulájuk megoldást jelent a legfontosabb tápanyagok felvételéhez, hasznosulásához. Fagyok után azonnal alkalmazva segíthetjük a metabolikus folyamatokat, és jelentős mértékben csökkenthetjük a fagystressz okozta károkat.
Megelőző fagyvédelmi technológia
Fagyhatás előtt 24-48 órával: HASCON M10 AD / CALFOMYTH 2-3 l/ha + OLIGOGREEN 1-2 kg/ha + GREIT VG 2 l/ha.
Virágzáskor: ALGAREN TWIN 1,5-2 l/ha + OLIGOGREEN 1-2 kg/ha.
BIO termesztésben: OLIGOGREEN 1-2 kg/ha, virágzáskor ALGAREN TWIN 1,5-2 l/ha.
Fagyhatás utáni regeneráció
Azonnali stresszkezelésre: GREIT VG 3-4 l/ha. BIO termesztésben: NUTRIGREEN AD 3-4 l/ha.
